2025. február 19., szerda

Napi felülről:

„Ekkor így szólt az Örökkévaló Józsuéhoz: Kelj végre föl! Miért van ez, hogy te még mindig csak fekszel az arcodon?”

Józsué könyve 7. rész 10. vers*

Áldott szerdát, a kétégbeesésünk, csüggedésünk gödréből való kiszabadulást és hittel teljes talpra állást kívánok minden testvérem számára!

Elég egy rossz hír, egy nem várt kudarc, betegség és azonnal sötét felhők borítják reménysugarainkat. Padlót fogunk, elkeseredünk, vádoljuk magunkat, a körülményeket és Istent is, majd a legrosszabb jövőképet kezdjük lefesteni magunk előtt. Elcsüggedünk és másokat is elcsüggesztünk hozzáállásunkkal. Józsué valami hasonlót élhetett át. Egy csodálatos győzelem után, elég volt egy rossz lépés és máris a mélybe zuhant az előző magasságból. Ő volt a vezető, de nem tudott addig kiutat mutatni, amíg csak feküdt a porban. Az egész napos siránkozás után estére végre meghallotta az Örökkévaló felemelő hangját: Kelj most már végre föl! Szedd össze magad! Nézz szembe a valósággal és figyelj rám! Ne maradj a földön fekve, hanem tekints fel és megmutatom, hogy mit tegyél! Józsuénak sikerült a talpra állás az Úr segítségével és ezzel együtt az újabb győzelem is megérkezett. Ma rajtunk van a sor, hogy megértsük a felülről jövő bíztatást! Kelj végre föl! Ne az önsajnálatra pazarold az idődet és az energiádat, hanem a hitedre figyelj és hallgass, hogy talpra állj, megerősödj és felragyogjon számodra is egy új és sikeres időszak!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert nem hagysz a padlón heverni, hanem felemelsz, hogy veled együtt vágjak neki az előttem álló kihívásoknak!  

*Saját fordítás

2025. február 18., kedd

Napi felülről:

„Esznek majd az alázatra éhezők és jóllaknak. Dicsérni fogják az Örökkévalót azok, akik keresik őt. Élhessen szívetek örökké!”

22. zsoltár 27. vers*

Áldott keddet, az Istennél megtalált életet, megelégedést és boldogságot kívánom minden testvérem számára!

Ez a zsoltár Jézus Krisztus keresztre feszítésének prófétikus himnusza, pedig a Szentlélek sok száz évvel előtte ihlette. A Megváltó ennek első sorát idézte hangos kiáltással szenvedése tetőfokán: „Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Itt található az a kijelentés is, ami azon az elsötétült délidőben szó szerint beteljesedett: „Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” Azonban a megaláztatás és a gyötrelmek különféle torz hangja után felhangzik a győzelmi ének, Isten királyi uralmának meghirdetése. Az áldozat nem volt hiábavaló, mert mindezeken keresztül megnyílt az út a mennyei Atyához. Az alázatos szívvel felfelé tekintők nem maradnak válasz nélkül. Akik az Örökkévaló után éheznek és szomjaznak, betelnek mindenféle jóval. Az az erős vágy a múlhatatlan iránt, amely emberi módon lehetetlennek tűnik, valósággá lett. Nem arra kell várnunk többé, hogy valaki segítsen rajtunk, mert ez már réges-régen megtörtént! Az a döntés vár ránk, hogy élünk-e ezzel a megadatott szeretettel?

Mennyei Atyám, hálát adok, mert nálad életet, megelégedést és a lelkem otthonát is megtalálhattam!

*Saját fordítás

2025. február 17., hétfő

Napi felülről:

„Ekkor így szólt testvéreihez József: Ne féljetek, hiszen Isten alárendeltje vagyok én!”

Mózes első könyve 50. rész 19. vers*

Áldott hétfőt, félelmekből felszabadult, őszinte és tiszta kapcsolatokat kívánok minden testvérem számára!

Apjuk halála után joggal gondolhatták József testvérei, hogy veszélyes és kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Féltek és tartottak attól, hogy eljött gonosz tettük számonkérésének ideje, hiszen eddig ez még nem történt meg. Józsefnek bőven volt rá oka és hatalma is, hogy most visszafizesse mindazt a rosszat, amit ellene elkövettek. Ezt próbálták megelőzni azzal, hogy ők mentek hozzá alázattal és bocsánatkéréssel! A válaszban nem csupán a jóindulat szólalt meg, hanem Isten bámulatos munkájának a felismerése is! Igaz, hogy József valódi úr lett felettük, ahogyan annak idején megálmodta, mégsem a félelem ideje jött el, mert testvérük Isten jóságába vetett hite erősebb lett, mint a múltbéli fájdalmai. Megértette, megtanulta, hogy teljesen az Örökkévaló kezében van, az ő alárendeltje és mivel benne bízott, megsegítette őt, tehát neki is ezt kell tennie. A kapcsolatainkban a félelem akkor erősödik meg, amikor az egyik fél Isten szerepét veszi át, vagy akarja betölteni. Amikor valaki felismeri, hogy Isten szeretetétől függ az élete és ez alapján kezd el látni és gondolkodni, akkor a másokhoz való hozzáállása is gyökeresen megváltozik!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert jóságod körbevesz és minden emberi gonoszság ellenére a kezedben tartasz, hogy őszintén és tiszta szívből merjek szeretni.

*Saját fordítás

2025. február 16., vasárnap

Napi felülről:

„Abban az időben Jézus így szólt a tanítványaihoz: Ha valaki kész arra, hogy utánam jöjjön, utasítsa vissza önmagát, vállalja fel a keresztjét, és kövessen engem!”

Máté evangéliuma 16. rész 24. vers*

Áldott vasárnapot, Jézus követésének megértését, felvállalását és felszabadító örömét kívánom minden testvérem számára!

Mindenképpen követünk valamilyen elképzelést, álmot vagy tervet. Legtöbbször egy általunk példának tartott személy az, akihez hasonlítani szeretnénk, vagy egy olyan életvitel a célunk, amelytől a boldogságunkat várjuk. Alapvetően mégis saját vágyaink, készségünk és akaratunk a döntő abban, hogy merre tart az életpályánk. Jézus Krisztus meghívott bennünket, hogy kövessük őt, csatlakozzunk hozzá, mert szeretne elvezetni bennünket a mennyei Atyához. Ráadásul ennek az útnak még az árát is ő fizette meg. A mi részünket azonban nekünk kell teljesítenünk. Az első annak a megértése, felfedezése, hogy az Emberfia egyben Isten Fia is, aki Válasz az életünk nagy kérdéseire! A második, hogy csak akkor leszünk képesek vele járni, ha lemondunk saját igazságunkról, büszkeségünkről és önérzetünkről, hogy felépülhessen bennünk az, akinek valójában megszülettünk. A harmadik a bűneink kérdése. Vagy a szívünkben hordozzuk őket és próbáljuk rejtegetni és mentegetni őket, amíg végleg tönkre nem tesznek, vagy naponta kimondjuk rájuk a halálos ítéletet és ezt fel is vállaljuk mindenki előtt. Jézus követése egyszerre megtagadása minden rossznak és Istentől elválasztó gondolkodásnak, miközben az életünk felszabadító öröme, mert a lehető legjobb helyre kerültünk.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert Jézus Krisztusban engem is meghívtál magadhoz!

*Saját fordítás

2025. február 15., szombat

Napi felülről:

„Mivel Izráel szemei elhomályosultak az idős kor miatt, nem volt képes arra, hogy jól lásson, ezért József odavitte a fiait hozzá, ő pedig megcsókolta és átölelte őket.”

Mózes első könyve 48. rész 10. vers*

Áldott szombatot, a családi kapcsolataink építését és ápolását kívánom minden testvérem számára!

Izráel nagyon elgyengült, szinte járni és látni sem tudott már, ezért József elvitte két fiát hozzá, hogy találkozzon velük és megáldja őket. Mindenkinek szüksége volt ezekre a bensőséges pillanatokra, mert ekkor és ebben a körben ki lehetett fejezni és mondani a valódi érzéseket és az Isten tervében való bizonyosságot. Nagyon hiányzott volna a család életéből, ha ez elmarad. A jó és egészséges családi kapcsolataink igazik kincsek, de nem magától alakulnak ki, nem az ölünkbe hullanak, hanem építenünk és ápolnunk kell őket. Akkor tudunk valakit megölelni, amikor nincs már köztünk semmilyen távolság vagy válaszfal. Akkor fogjuk arcunkkal is megérinteni, amikor már elég közel van hozzánk! Beszélni valakivel és látni őt, ma már akkor is lehetséges, ha nem vagyunk mellette, és ezt naponta ki is használjuk, de ennél is többre van szükség ahhoz, hogy igazi, mély és előremutató közösséget teremtsünk. Vannak és lesznek olyan korlátaink, amelyek megnehezítik a közeledést, de ezekre megoldást lehet és kell is találni. Mi az akadálya annak, hogy egyes családtagjaim távol kerültek tőlem? Lehet, hogy nekem kellene eljutnom hozzájuk?

Mennyei Atyám, hálát adok, mert te mély és őszinte kapcsolatokra teremtettél! Segíts, hogy észrevegyem a hiányosságaimat és hittel lépjek ezen a területen!

*Saját fordítás

2025. február 14., péntek

Napi felülről:

„Megajándékoz téged szíved szerint és minden terved ő váltja valóra!”

20. zsoltár 5. vers*

Áldott pénteket, a megajándékozottság boldogságát és a beteljesült tervek örömét kívánom minden testvérem számára!

Az Örökkévaló pontosan úgy szeret bennünket, ahogyan ténylegesen szükségünk van rá, bár ezt nem mindig ismerjük fel. Gondos szülőként már akkor előkészítette ajándékait szívünk legtisztább vágya szerint, amikor még tudatunknál sem voltunk. Terveink vele válhatnak igazán valósággá és boldogságunk vágya benne teljesedhet ki tökéletesen. Ebből a földi létünk során csak részleteket ismerünk meg, de ez is teljesen elég ahhoz, hogy szeretete magához öleljen bennünket és megtapasztaljuk, hogy nála van az igazi otthonunk. Mindez ráadásul bőségesen elegendő arra is, hogy tovább ajándékozzuk mások felé! Mennyei mintát követ, amikor szeretteink számára valódi kinccsé válunk, amikor nem elveszünk tőlük vagy kihasználjuk őket, hanem többé, jobbá tesszük őket. Amikor elősegítői, támogatói leszünk terveik megvalósulásában, tehetségük kibontakoztatásában. Amit felülről kapunk, azok örök értékek, nem tarthatjuk meg magunknak! A szeretet tiszta és őszinte gyakorlása a teremtettségünk valódi megélése!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy sokkal többel ajándékoztál meg, mint, amit én kívánni tudnék! Segíts, hogy ezzel jól és hasznosan éljek!

*Saját fordítás

2025. február 13., csütörtök

Napi felülről:

„Amíg valaki rosszat ad vissza jó helyett, addig nem távozik el a rossz az otthonától.”

A példabeszédek könyve 17. rész 13. vers*

Áldott csütörtököt, a saját életünkben felfedezhető jó és rossz Isten szerinti, igazságos megítélését és kezelését kívánom minden testvérem számára!

Megtehetjük, hogy nem figyelünk következetesen arra, hogy jó helyett ne rosszat adjunk másoknak, hiszen képesek vagyunk homályosan és magunk felé elfogultan látni és érezni ezen a területen. Sokszor pont azokat sértjük meg bántó hozzáállásunkkal, akiktől a legtöbb jót kaptuk az életünkben. Ez még serdülő korban valahol érhető is, hiszen még nem alakult ki minden területen a felelősségtudatunk, de felnőttként már fájdalmas következményei lesznek, amikor igazságtalanul, felelőtlenül sértünk meg másokat. Vegyük intő jelzésnek, amikor tele vagyunk panasszal házastársunk, gyermekeink vagy rokonaink felé, hogy a rossz valóságosan jelen van a családunkban és vizsgáljuk meg magunkat, hogy mennyire vagyunk velük szemben figyelmesek. Nem keményen, elutasítóan vagy érzéketlenül beszéltünk velük, miközben éppen bátorítást, kedvességet és szeretetet vártak volna tőlünk? Még az is lehet, hogy hibáztak, de talán pont ezért kellett volna türelmesnek lenni velük szemben, miközben mi is ezt várnánk tőlük! Lehet, hogy azért van annyit rossz az otthonunkban, mert megengedtük magunknak, hogy azt használjuk a jó helyett?

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy te arra tanítasz, hogy a rosszat a jóval győzzem le! Segíts, hogy észrevegyem, amikor összekeverem a kettőt és ezzel gondot okozok mindenkinek!

*Saját fordítás

2025. február 12., szerda

Napi felülről:

„Senki se csapja be önmagát! Ha valaki az gondolja, hogy bölcs lett közöttetek a jelenlegi korszak szerint, legyen szinte üresfejű, hogy valóban bölcs válhasson belőle.”

Pál első levele a korinthusiakhoz 3. rész 18. vers*

Áldott szerdát, a valódi, felülről való bölcsesség megismerését, befogadását és használatát kívánom minden testvérem számára!

A bölcsesség, vagyis az értelmes gondolkozás, véleményformálás és döntések tárháza, egy olyan életfelfogás, amelyre joggal lehetünk büszkék. Aki így szemléli a világot, az valószínűleg sokkal előrébb jut, több csapdát kikerül és magabiztosabban néz a holnap elé, mert felkészül rá. Viszont ezért folyamatosan meg kell dolgoznunk. Tanulnunk kell mások hibáiból, hogy a sajátjaink ne sodorják veszélybe a jövőnket. Miközben ebben a világkorszakban élünk, itt kell boldogulnunk a legjobb tudásunk szerint, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mennyei távlatokat. Isten nélkül nem lesz teljes a bölcsességünk képlete, mert hiányozni fog belőle a legfontosabb alkotóelem. Akármennyire is okosak vagyunk, amíg nem ismerjük fel és látjuk be saját elképzeléseink ürességét és elégtelenségét az Örökkévaló vezetése hiányában, addig csak áltatjuk magunkat, és nem jó felé tartunk. Amikor képesek leszünk eléggé „üresfejűnek” lenni ahhoz, hogy felülről való bölcsesség töltsön el bennünket, akkor formálódhatunk olyanokká, akiknek a gondolkozásában összeér a menny a földdel!

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy az a terved velem is, hogy valóságosan bölcs legyek, olyan, aki ismeri a hiányosságait, de közben számol és számít gazdagságod kincseire.

*Saját fordítás

2025. február 11., kedd

Napi felülről:

„Hiszen ő formálta az eget és földet, a tengert és mindent, ami abban létezik. Ő az, aki megőrzi az igaz hűséget örökre.”

146. zsoltár 6. vers*

Áldott keddet, Isten hűségének, igazságának megismerését, megértését és alkalmazását kívánom minden testvérem számára!

Számomra mit jelent, hogy hűséges vagyok a kapcsolataimban és az ígéreteimhez? Az elkötelezettségeim ereje és mélysége mennyeire időtálló minden körülmény között? Amit felépítettem, megteremtettem azt magamért tettem vagy másokkal való közös örömért, boldogságért? Amennyiben fejlődni, növekedni szeretnék ezekben a kérdésekben és területeken, akkor érdemes attól tanulni, aki nem csupán a legjobb ebben, hanem mindezeket eltervezte, megalkotta és fenntartja. Megérthetem, hogy nem csupán önmagamnak és önmagamért élek ezen a világon, mert olyan mennyei és földi kapcsolatokra születtem, amelyek a boldogságom valódi forrásai lehetnek. Ennek pedig nélkülözhetetlen alapja az az igaz hűség, amely töretlenül hisz a másikban. A hűtlenség és a hitetlenség gonosz ikertestvérek, amelyek elválasztanak bennünket emberektől és az Örökkévalótól is. Nem adhatunk számukra helyt az életünk egyetlen területén sem, ha jót akarunk magunknak! A mennyei Atyánál azonban van lehetőség újrakezdeni és megtalálni az elveszett hűséget!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert minden, amit alkottál boldogulásomat és örömömet is szolgálja! Köszönöm hűséged igazságát, szereted valóságát, amelyből naponta tanulok!

*Saját fordítás

2025. február 10., hétfő

Napi felülről:

„Én azé vagyok, akit szeretek, és hozzám ragaszkodik ő is!”

Énekek éneke 7. rész 11. vers*

Áldott hétfőt, a szeretet, a szerelem teljes, felemelő és biztonságot nyújtó megélését kívánom minden testvérem számára!

Szeretetre, szerelemre lettünk megteremtve, de ez nem csupán emberi, még inkább nem ördögi szenvedély. Sajnos ezt is el lehet rontani, tönkre lehet tenni azzal, amikor önző módon inkább kapni akarunk belőle, de ezzel nincs összhangban az, amit mi teszünk hozzá. A kisgyermek és a szülő kapcsolatában, ahol nem egyenlő felek kapcsolódnak szeretetközösségbe, ugyanúgy tetten érhető, mint a barátságokban vagy a házasságban. Akit szeretek, afelé elkötelezett vagyok. Minél inkább szeretem őt, annál inkább tartozom hozzá, része lesz az életemnek és kész vagyok áldozatot hozni érte. A szeretet tüzét a kölcsönös ragaszkodás, vágyódás és hűség tartja izzásban. Ennek egészséges, mély megélése a legjobb földi példája Isten felénk való szeretetének. Nem véletlen, hogy a hit legfontosabb, megkerülhetetlen alapja az a szeretetkapcsolat, amely összeköt bennünket a mennyei Atyával. Jézus Krisztusban az ég kifejezte, bemutatta és kézzel foghatóvá tette a szeretet legmélyebb elkötelezettségét felénk, amely csak arra vár, hogy mikor valljuk meg és vállaljuk fel mi is: „Szeretlek Uram, tiéd vagyok és hozzád ragaszkodom!”

Mennyei Atyám, hálát adok, mert az emberi szeretetem is tőled származik, de kiteljesedni, célba érni csak veled együtt képes!   

*Saját fordítás

Szeretettel várunk!