2025. március 10., hétfő

Napi felülről:

„Áldásban részesíti az Örökkévaló azokat, akik félik őt, a kicsiket a nagyokkal együtt.”

115. zsoltár 13. vers*

Áldott hétfőt, Isten jóakaratának, gondoskodó figyelmének és szeretetének megtapasztalását kívánom minden testvérem számára!

A félelemünk akkor jelenthet segítséget számunkra, amikor tisztelettel, nagyrabecsüléssel és hódolattal társul. Hiszen így nem megbénítja vagy leuralja a lelkünket, hanem egy másik személlyel vagy magával Istennel szemben késztet alázatra és megfelelő hozzáállásra. Történhet egy jó értelmű változás ebben a tekintetben, amelyben először lehet, hogy félünk a Mindenhatótól, de a hitünk formálódása során eljuthatunk oda, amikor már féljük őt. Nem szeretnénk szomorúságot, fájdalmat okozni számára, ugyanis kialakul egy szeretet-kapcsolat köztünk, amibe ez már nem fér bele. Az Örökkévaló pontosan érzékeli ezt a fajta tapintatot a szívünkben, hiszen ennek jó illata egészen a mennyekig száll. Az Úr pedig a legmegfelelőbb módon értékeli mindezt, vagyis áldása, jóakarata és öröme nyugszik meg rajtunk függetlenül attól, hogy milyen minősítést adnak számunkra az emberi közösségek. Ezt nem lehet megvásárolni, megdolgozni érte vagy kikényszeríteni, mert pont az őszinte és hátsó szándék nélküli kapcsolódás a lényege. Ez a mi utunk felfelé!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert szereteted tisztelettel teljes félelmet táplál a szívemben, nem akarlak megbántani semmiképpen, hiszen én is szeretlek!

*Saját fordítás

2025. március 9., vasárnap

Napi felülről:

Ekkor azonnal utánanyújtotta Jézus a kezét, elkapta Pétert és ezt mondta neki: „Kishitű, miben bizonytalanodtál el?”  

Máté evangéliuma 14. rész 31. vers*

Áldott vasárnapot, a felülről utánunk nyújtott mennyei kéz megtapasztalását és biztonságát kívánom minden testvérem számára!

Péter hittel indult el. Volt elég bátorsága, hogy Jézus szavára kilépjen a csónakból. Megtapasztalhatta a vizen járás csodáját. Már majdnem odaért Mesteréhez, amikor figyelme elterelődött a célról és az érzéseit magával ragadta a viharos szél. Elbizonytalanodott abban, ami addig lépésről lépésre vezette. Ennek következtében kezdett el süllyedni, mert hite elgyengült, félelme pedig egyre nőtt. Már csak annyi lelki ereje maradt, hogy felkiáltson: „Uram, ments meg!” Jézus pedig azonnal cselekedett. Utánanyúlt és még időben elkapta tanítványát, de nem csupán a testét szerette volna megóvni, hanem a hitét is helyreállítani. Ugyanis az egészséges és jól működő hit túllát a jelen nehézségein és az Isten hatalmára összpontosít. Amikor eluralkodnak rajtunk a félelmeink és az aggódás betölti a szívünket, akkor ideje feltenni magunknak is a kérdést: Miben bizonytalanodtam el? Miben gyengült meg a hitem? Mi az oka annak, hogy nagyobbnak látom a problémámat, mint Isten hatalmát? Ekkor kell újra felfigyelni és támaszkodni a felénk nyújtott mennyei kézre, mert abban van a megoldás!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert Jézus Krisztusban felém is kinyújtottad megmentő kezed, megragadtál és megmentettél!

*Saját fordítás

2025. március 8., szombat

Napi felülről:

„Az Úr ad szót a jó hírt terjesztő nők hatalmas seregének.”

68. zsoltár 12. vers*

Áldott szombatot, nőnapot és felülről kapott örömhírt, lelkesedést és reménységet kívánok minden testvérem számára!

Áldottak vagyunk, hiszen a Mindenható úgy döntött, hogy nők és férfiak együtt, közösen töltsük be az emberségünket itt a földön. Szükségünk van egymásra! Értékelnünk kell a másikat, mert felülről kaptuk ezt az ajándékot. Minden hölgy magán hordozza az Örökkévaló képét és hasonlatosságát, vagyis nemes és megbecsülésre méltó életre lett megteremtve, amit az Istennel szembeni engedetlenség ugyan eltorzított, de a mennyei Atya eltervezte és megvalósította, hogy a végén mégis örömhír szóljon. Az Úr ad szót, lehetőséget, üzenetet és kijelentést mindazoknak a nőknek, akik benne megtalálták az életük megoldását. Már nem csupán a külső szépségük, megjelenésük tesz bizonyságot az Alkotóról, hanem a szívük, lelkük ragyogása, hite és szeretete. Ők is ott vannak az Isten seregében és nagyon fontos feladatuk van, hiszen a családban, a társadalomban rajtuk keresztül szólalhat meg legbiztosabban a reménység mennyei hangja. Mivel felvirradt ránk a mai nap, ezért a hála nem maradhat el értük és szolgálatukért!

Mennyei Atyám, köszönöm teremtésed és megváltásod csodáját, mert ebben benne van minden nő méltósága, nemes szerepe és küldetése!

*Saját fordítás

2025. március 7., péntek

Napi felülről:

„Ekkor ezt tanácsolta apósa Mózesnek: Nem jó ez a megoldás és ahogy te megvalósítod! Egyre jobban kimerülsz te is és ez a nép is, aki veled tart. Megterhelő számodra ez a megoldás, nem leszel képes megvalósítani egyedül!”

Mózes második könyve 18. rész 17-18. vers*

Áldott pénteket, a feladataink, felelősségeink megvalósításának bölcs átgondolását kívánom minden testvérem számára!

Mózesre hatalmas felelősség került azzal, hogy egy egész népet kellett vezetnie és tanácsolnia. Megpróbálta a tőle telhető legjobb hozzáállással, az elvárásokat teljes mértékben kiszolgálva betölteni a szerepét. Mégis mindenki lefáradt és leterhelődött, miközben naphosszat ott álltak Mózes előtt és vártak a sorukra, ő pedig pihenés nélkül foglalkozott velük. Apósa, Jetró, aki kívülről látta ezt a történetet, egy bölcs tanáccsal segített. Nem a feladatot kell letenni, feladni vagy kudarcot érezve elmenekülni előle, hanem a megoldás módját és annak a megvalósítását kell jól végiggondolni. Többféle úton lehet cél érni, de érdemes elkerülni a felesleges kerülőket vagy zsákutcákat. A leglényegesebb annak a belátása, hogy nem szükséges, sőt legtöbbször kifejezetten a fejlődés akadálya, ha egyedül akarjuk megvalósítani a dolgainkat. Az elején talán nehezebb másokat is mozgósítani, bevonni és megbízni bennük, sőt a saját fontosságunk érzése is csorbulhat eközben, mégis megéri, mert ez a közös siker felé vezető út.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert arra bátorítasz, hogy ne egyedül akarjak megoldani minden feladatot, nehogy a saját elgondolásom erőltetése miatt valljak kudarcot.

*Saját fordítás

2025. március 6., csütörtök

Napi felülről:

„Erősítsétek az elgyengült kezeket és a botladozó térdeket bátorítsátok!”

Ézsaiás könyve 35. rész 3. vers*

Áldott csütörtököt, a reménytelenség, csüggedés és bizonytalanság közepette is felülről kapott erőt és bátorítást kívánok minden testvérem számára!

A testi létünk tekintetében sem szabad belenyugodnunk abba, hogy elgyengülünk talán éppen egy betegség következménye miatt. Nem adhatjuk meg magunkat a kóros állapotnak, hanem a magunk lehetőségei szerint küzdenünk kell ellene, hogy újból egészségesek legyünk. Megfelelő mozgás, edzés és terápia része a gyógyulási folyamatnak. Addig kell foglalkoznunk ezzel, amíg nem történik meg a helyreállás. Lelki tekintetben hasonlóan fontos erre figyelnünk! Ne adjuk át magunkat a csüggedésnek és az elkeseredésnek! Komoly kísértés, hogy beletörődjünk abba, hogy nekünk ez jutott az életből és az önsajnálat, irigység és reménytelenség csapdájában ragadjunk. Isten azonban nem erre teremtett bennünket! Amíg élünk van feladatunk és küldetésünk, amihez szükségünk van a szellemi erőnlétünk megújulására és a holnapba való bizalmunk visszanyerésére. A mennyei Atya még nem mondott le rólunk, mi pedig már eltemetnénk a reményteljes jövőnket? Nem az a baj, ha éppen most kevés az erőnk, hanem az, ha feladjuk a küzdelmet és nem kérünk, várunk felülről kapott bátorítást, amire ígéretünk van!

Mennyei Atyám, hálás vagyok, mert te a megújulás, megerősítés és a bátorítás Istene vagy! Téged kérlek, tőled várom lelkem reménységének felszabadítását és szárnyalását!

*Saját fordítás

2025. március 5., szerda

Napi felülről:

Ekkor Jézus odavezetett egy kisgyermeket, akit közéjük állított és miközben átölelte ezt mondta a tanítványainak: „Aki csak egyet is befogad az ilyen kisgyermekek közül az én nevemért, ezzel engem fogad el, és amint valaki engem elfogad, nem csak engem fogad el, hanem azt is, aki elküldött engem.”

Márk evangéliuma 9. rész 36-37. vers*

Áldott szerdát, a kicsinyek Jézusért történő befogadásának, elfogadásának természetességét, örömét és mennyei kihatását kívánom minden testvérem számára!

Egy másik személy felé való felelősségteljes elkötelezettség magasiskolája a szülői gondoskodás, befogadás és önzetlenség. Itt valóban megvalósul, hogy a nagyobb szolgál a kisebbnek. Minél jobb édesapák vagy édesanyák szeretnénk lenni, annál többe kerül ez számunkra, akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy mindez megéri. Lemondunk egy időre fontos területekről, amelyek addig elsőbbséget élveztek, hogy kiszolgáljunk egy síró csöppséget. Amikor ebben benne vagyunk a hitünkkel együtt, Jézusért vállaljuk, elfogadjuk a gyermekáldást vagy kötelezzük el magunkat ilyen apróság gondozására, nevelésére, akkor ezzel a mennyei Atya szeretetének, tervének is különleges részeseivé válunk. Meglátni egy kis életben Isten nagy tervét, átölelni és az Úrra bízva, vele együtt fáradozni a jövőjéért, valamiféle nehezen megfogalmazható kiváltság. Ezt kaptuk arra is példaképpen, hogy mit jelent a valódi elsőség, érvényesülés, ahol nem másokat lehagyva jutunk magasabbra, hanem a kisebbeket felemelve tudunk növekedni és fejlődni.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a kisgyermekek befogadásán keresztül is az alázatban gyökerező növekedésre tanítasz és bátorítasz!

*Saját fordítás

2025. március 4., kedd

Napi felülről:

„Így szólt az Örökkévaló, Izráel Istene: Írj le magadnak minden igét egy könyvtekercsre, amelyet kijelentettem neked!”

Jeremiás könyve 30. rész 2. vers*

Áldott keddet, a felülről kapott üzenetek meghallását, megértését és megőrzését kívánom minden testvérem számára!

Nem csupán a memóriánk segíthet abban, hogy egy-egy szép emlék fennmaradjon számunkra, hiszen fotókat is készíthetünk, amelyek évek múltán is őrzik a pillanat varázsát, vagy szeretteink arcképét. Ráadásul ezeket könnyen megoszthatjuk másokkal, hiszen nem csupán bennünk él tovább az élmény, hanem tőlünk függetlenül is láthatóvá válik. Azoknak, akiknek fontosak vagyunk ez segítség saját életük teljesebb megéléséhez. Amikor felülről, a mennyei Atyától kapunk üzenetet, kijelentést vagy valamilyen ígéretet, azt még lényegesebb feljegyezni, megírni egy olyan naplóba, ahol számontarthatjuk az ilyen élet-igéket. Igaz, hogy ezek először bennünket szólítottak meg, de pont azért, hogy ne felejtsük el őket, és másokat is bátoríthassunk általuk. Ne hagyjuk elszállni, a feledés homályába kerülni azokat az értékes, isteni megszólításokat, érintéseket, amelyeket valóban átéltünk! Abból látható, hogy nekünk mennyit jelentettek, hogy milyen becsben őrizzük őket! Amennyiben még nincs, akkor legyen valamilyen ige-, imanaplód, ami évek múltán is emlékeztet Isten csodálatos kijelentéseire!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert igéd eljutott hozzám, egészem a lelkemig! Nem szeretnék elveszteni ebből semmit, hogy magamat és másokat is képes legyek emlékeztetni szavad csodájára!

*Saját fordítás

2025. március 3., hétfő

Napi felülről:

„Jézus erre válaszolt neki így: Ha lehetőséged van? Minden lehetséges a hívő számára!”

Márk evangéliuma 9. rész 23. vers*

Áldott hétfőt, Isten hatalmas lehetőségeit megragadó hitet kívánok minden testvérem számára!

Nagyon jó és egészséges, ha tisztában vagyunk saját határainkkal. Nem várunk el magunktól olyat, ami teljesíthetetlen, ezért eleve kudarcra van ítélve. A másik oldalról nézve, pedig bátran támaszkodunk a képességeinkre és megpróbáljuk a lehető legtöbb értéket kiaknázni általuk. Ennek az alapkérdése, hogy mit hiszünk önmagunkról? Amikor mások tehetségére, erejére vagy hatalmára kell támaszkodnunk, akkor már az a kérdés, hogy bennük mennyire bízunk és mit hiszünk el róluk? A legfontosabb mégis az, hogy Isten bennünket is érintő lehetőségeire milyen módon tekintünk! A benne való hitünk mélysége és minősége fogja meghatározni, hogy mennyi mindent fedezhetünk fel az Örökkévaló hatalmából már itt a földön. Nem az én hitemtől függ a mennyei Atya akarata és képessége, de az, hogy mi valósul meg ebből az életemben és a környezetemben, abban igenis kulcskérdés. Aki Isten bámulatos munkájához csatlakozik hite által és megragadja azt a reménységet, amelyet tőle kaptunk, az mindent megnyer! Ha önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatban hitetlenek is vagyunk, benne akkor se kételkedjünk!

Mennyei Atyám, hálát adok, mert neked minden lehetséges! Ebbe kapaszkodik a lelkem napról-napra!

*Saját fordítás

2025. március 2., vasárnap

Napi felülről:

„Figyeljetek rám, ti, kinek szíve elveszett, akik messze vagytok az igazságtól!”

Ézsaiás könyve 46. rész 12. vers*

Áldott vasárnapot, a büszkeségtől eltévedt szívünk hazaérkezését kívánom minden testvérem számára!

Amíg Isten szól hozzánk, amíg van számunka figyelmeztető szava, addig a reménységünk sem halt meg. Lehet, hogy sok mindent elrontottunk, önfejűen, kemény szívvel mentünk a saját utunkon és döntéseink során nem kérdeztük meg az Úr vezetést és akaratát, de most itt az idő a változásra! Ő még nem mondott le rólunk, mert nem vette el tőlünk az életet, de nem folytathatjuk ugyanúgy tovább a tévelygéseinket. Vegyük komolyan a felülről érkező figyelmeztetést, mert a jövőnk múlik rajta. A kulcs a szívünk, a lelkünk helyzete és állapota. Amíg rossz irányba megyünk az nem segít, hogy megpróbálunk gyorsítani. Amíg távolodunk az igazságtól hiába szedjük össze és erősítgetjük magunkat, még inkább bajba kerülünk. A megoldás nem valahol a messzeségben van tőlünk, amit sohasem érhetünk el, mert közel jött hozzánk a mennyei Atya szeretete, egészen az ajtónkig. Ott kopogtat, zörget, hátha meghalljuk és kitárjuk előtte magunkat, hogy segíthessen rajtunk. Vele elvégezhetjük a nagy, tavaszi lomtalanítást, amikor szemétre valónak ítélhetünk és kidobhatunk minden rosszat, amit összeszedegettünk és vesztünkre őrizgettünk. Az Örökkévaló most nekünk szól!

Mennyei Atyám, hálát adok figyelmeztető üzenetedért! Köszönöm, hogy ezt az jelenti, hogy nem mondtál le rólam, még adtál időt a változtatásra!

*Saját fordítás

2025. március 1., szombat

Napi felülről:

„A ti szemeitek azonban boldogok (Isten előtt kedvesek), ugyanis látnak, és füleitek, mert hallanak.”

Máté evangéliuma 13. rész 16. vers*

Áldott szombatot, Isten üzenetét meghalló, megértő füleket és munkáját meglátó szemeket kívánok minden testvérem számára!

Már az sem olyan egyszerű, hogy túllássunk saját problémáinkon, vágyainkon, odafigyelve mások nehézségeire vagy éppen örömeire, de ennél nagyobb elhívást is kaptunk azzal, hogy Isten itt munkálkodik közöttünk. Meghallani a menny hangját, észrevenni az Örökkévaló tetteit és csatlakozni hozzá a legnemesebb és legteljesebb emberi küldetésünk. Boldogok lehetünk, amikor valami jól sikerül, eredményeket érünk el, amelynek a következő szintje, amikor együtt tudunk örülni és sírni másokkal, mert valóságosan kapcsolódunk hozzájuk. A beteljesedés mégis az, amikor a Teremtőt sem zárjuk ki az életünkből, nem maradunk vakok arra, amit ő tesz és süketek arra, amit nekünk mond. Van módunk arra, hogy felfedezzük Isten országának kincseit és titkait, mert ennek lehetőségét Jézus Krisztus által biztosította számunkra a mennyei Atya. A nagy kérdés, hogy én hol tartok ezen az úton? Rólam elmondhatja az Úr, hogy kedves vagyok előtte, mert szememet lelki értelemben is használom, hiszen őt követem? Fülem pedig hallja az ő hangját és örömet jelent ez szívemnek?

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy szemeket és füleket is kaptam, de nem csupán arra, hogy az anyagi világban elboldoguljak, hanem arra is, hogy Isten országát is érthessem és építhessem!

*Saját fordítás

Szeretettel várunk!