2025. július 5., szombat
Napi felülről:
„Vajon nem nyugtattam meg és csendesítettem el lelkem, mint ahogy az édesanya teszi az anyatejtől elválaszott gyermekével? Lelkem olyan bennem, mint egy ilyen gyermek!”
131. zsoltár 2. vers*
Áldott szombatot, a lélek elcsendesedését és a mennyei Atya békességében való megnyugvását kívánom minden testvéremnek!
A megpihenés, elcsendesedés nem csupán a testünk létszükséglete, hanem a lelkünké is. Valamikor időt kell szakítanunk arra, hogy feldolgozzuk az elmúlt napok nehézségeit, hiszen a sokféle kívánság, vágy, és az ezekből fakadó csalódások könnyen elcsüggeszthetnek és kiboríthatnak bennünket. Ezért annyira fontos a mennyei Atya pihentető és megújító szeretet-ölelése. Ez a szívünk nagy lehetősége! Itt az alkalom arra, hogy a Szentlélek jelenléte átmosson, megtisztítson minden ránk rakódó bűntől és téves gondolattól, hogy újból bátran harcolhassunk Isten országáért! Meg kell nyugtatnom a lelkem és le kell csendesítenem, mert nincs semmi baj attól, hogy nem pont úgy érzem az Úr közelségét és vigasztalását, mint régebben, hiszen ő most is velem van. Nem könnyű átélni egy kicsiny gyermeknek sem, amikor elválasztják az anyatejtől, de ez teljesen természetes, normális folyamat. Az új helyzetekben és kihívások között is meg kell hallani azt a békességet árasztó hangot és észre kell venni a mennyei gondoskodást, hogy lelkünkben el ne csüggedjünk, inkább megerősödjünk!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a lelkem nálad nyugszik meg teljesen és benned csendesedik el, békül meg tökéletesen!
*Saját fordítás