2025. július 14., hétfő

Napi felülről:

„Ha ki is kellett mondanom, hogy megtántorodott a lábam, hűséged, ó, Örökkévaló mégis támogat engem.”

94. zsoltár 18. vers^*

Áldott hétfőt, megújuló élet- és munkakedvet kívánok minden testvéremnek!

Folyamatosan túlterhelni önmagunkat életveszélyes. A feladataink egyik feléről mi döntünk, ezért jól gondoljuk meg, mit vállalunk.  Csak az igazán értékes dolgokért érdemes élni és meghalni. A ránk nehezedő súlyok másik részét nem választjuk, hanem életünk hívatlan velejárói. Betegség, családi probléma, pénzügyi nehézség, mint hirtelen jött vihar törnek ránk. Ezek a próbák a legerősebb lelket és jellemet is képesek térdre kényszeríteni.  A mennyei Atya nem azt kéri és várja, hogy tántorgó lábakkal, megkeseredve és összeroskadva élj napról napra, mert hűséges szeretetével képes és kész is megújítani, megerősíteni szívedet naponta! Nem az a baj és katasztrófa, ha inog alattunk talaj vagy bizonytalanok vagyunk a lépéseinkben, de az igen, amikor szégyenünkben megpróbáljuk ezt titkolni és nem visszük oda az Örökkévaló elé a nehézségeinket. Sajnálhatjuk és sajnáltathatjuk magunkat, érezhetjük igazságtalanságnak, ami velünk történik, de ettől még nem változik a helyzetünk, csak akkor, amikor teljesen rá merjük és akarjuk bízni magunkat a mennyei Atya hűségére, jóságára és kegyelmére.

Mennyei Atyám, hálát adok, mert nem a biztos lépteim vagy a tökéletes életem tart meg engem, hanem a te irgalmad, szereteted és jóakaratod!

^*Saját fordítás