2024. november 8., péntek

Napi felülről:

„Mert a szegények nem fogynak el a földről; ezért megparancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő elesett és szegény testvéredhez.”

Mózes ötödik könyve 15. rész 11. vers^*

Áldott pénteket, a szívből fakadó adakozás, segítség és jótékonyság örömét, jelenlétét és természetességét kívánom minden testvérem számára!

Az adakozás, javaink megosztása a segítségre szorulókkal nem csak azért fontos, hogy a pénzügyi, társadalmi egyenlőtlenségeket elviselhetőbbé tegyük. Ez az emberségünk egyik fontos területe, ami talán a legízletesebb gyümölcsöket képes felnevelni az életünkben. Igaz, hogy sokkal több szándék és vágy bontakozik ki ezzel kapcsolatban bennünk, mint ahányból tett születik, de a jó cselekvését sohasem szabad feladni. Arra születtünk, hogy képesek és készek legyünk odaszántan dolgozni, mert így gondoskodhatunk önmagunkról és mindazokról, akik beleférnek a szívünkbe. Mindig lesznek a környezetünkben elesett, szükséget szenvedő és szegény emberek. Nem tudjuk és nem is kell megoldani minden gondjukat, de az sem igaz, hogy ne lenne lehetőségünk valamiben segíteni számukra. A szívből fakadó adakozás a lélek hálás mosolya, virágültetése és kedves szava a világ kegyetlenségére. Jó, igaz emberré nem születünk, hanem azzá válhatunk, amelynek egyik lényeges formálója az önzetlen bőkezűség bölcsessége. Erre tanít és vezet bennünket a menny tékozlónak tűnő és mindenkit elérő nagylelkűsége. A kezünket bezárhatjuk, de akkor ökölbe szorul, amivel ütni lehet, de ültetni nem. Felemelni úgy tudunk, ha megnyitjuk és odanyújtjuk afelé, aki szükségben van.

Mennyei Atyám, hálát adok, minden jóságodért, adományodért, amellyel élhetővé tetted a világot. Segíts, hogy a kezem ahelyett, hogy ökölbe szorulna, inkább nyitva legyen a segítségre!

^*Revideált új fordítás